Október közepe van lassan, de az idő szerencsére kegyes hozzánk és még éjszaka is legalább 10 fok körül van a hőmérséklet. Ez azonban csak napok kérdése,hogy megváltozik, hiszen – mint minden évben – idén is hamarosan kopogtat a tél.

Szereted a telet? Jó dolog a friss hóban bolondozni? A jégvirágos ablakot csodálni?

Ha ezek a kérdések mosolyt csalnak az arcodra, akkor neked jó dolgod van. Nem fázol télen, van mit felvenned, van fűtött lakásod.

De te is tudod, hogy nem mindenki van ilyen szerencsés helyzetben…

Nekik segít a Social Point Alapítvány, vasárnap, október 14-én, egy adománynap keretében Budafokon.

Bár ők szerényen csak adománynapnak nevezték el az eseményt, ez sokkal több ennél. Elérték, hogy összefogjon az ország apraja-nagyja és ne csak arról szóljon ez a nap, hogy akinek szüksége van valamire az beáll a sorba lehajtott fejjel, szomorúan, megkapja a kis csomagot és tovább áll.

Ez a nap ünnep lesz. Ünnep lesz azoknak, akik adnak és azoknak akik kapnak egyaránt.

Eljön Erzsi néni és lángost süt, de nem akármilyet ám! Erzsi néni lángosa  Magyarország Legjobb Lángosa a hirdetmény szerint.

Jelen lesz és zenél Krajcsó Bence, aki 2010-ben, 16 évesen Arany Páva-díjban részesült, majd 19 évesen megkapta a Népművészet Ifjú Mestere elismerést is. Bence kivételes tehetség akinek hatalmas szíve van, ezért jön Budafokra citerázni vasárnap.

A helyiek azt mondják, Budafokon élni jó, hiszen olyan közösség van, aki ha kell összefog és nem ismer lehetetlent.

A helyszínt a Budafok-Tétény Általános Ipartestület biztosítja, az adományokat a Social Point Alapítvány önkéntesei gyűjtötték és várják az adománynap alatt is folyamatosan.

A társadalom mi vagyunk, a felelősség a miénk!

– hirdeti az alapítvány jelmondata.

Most arra kérnek mindenkit, hogy ha segíteni adománnyal nem is tud, ha van a környezetében olyan ember, akinek szüksége van segítségre, szóljon, jelezze neki, hogy vasárnap, október  14-én, 10-16 óra között, az Ipartestület székházában (1221, Bp, Mária Terézia utca 60.) adománynapot tartanak, ahova szeretettel várják az érdeklődőket.

Pénteki hír:

Felmondott tizenkét tanár a Budai Nagy Antal Gimnáziumban.

A hír sajnos igaz, bár nem váratlan.

Szintén pénteki „információ” a hírrel kapcsolatban:

azt hallottuk, hogy közmunkásképző lett.

A hír NEM igaz, ugyanakkor szintén várható volt egy olyan országban ahol mindenki ért mindenhez és bele is szól mindenbe, noha csak közvetett információi vannak.

Kirúgták a Kardiológiai Intézet főorvosát, emiatt már maradtak el műtétek is.

Ez a hír is igaz.

Attól, hogy egy intézménynek van egy pocsék vezetője, vagy csak elkövet egy nagy hibának tűnő dolgot, még lehetnek kiváló szakemberek az intézményben.

Kérdezem én, hogy attól, hogy kirúgták – nem értek hozzá és nem vagyok érintett így nem tudom a jogosságát, de olvasom a sok felháborodást – az egyik kiváló orvost, az egész intézmény rossz lett? Nyilván nem. Nyilván nem kell rettegnie minden ott kezelt betegnek emiatt.

Nos ez a helyzet a Budaival is.

Nagyon szomorú, hogy elvesztettünk 12 kiváló tanárt, pedagógust. Nem bírták tovább. Hogy mit? Azt a légkört, amit teremtett az intézményvezető és egykori helyettese,(aki azóta már nem helyettes, az okot és a hogyant nem ismerjük, csak sejtjük), melyben megmaradni sem volt könnyű, hát még úgy tanítani, hogy a gyerekek ebből minél kevesebbet érzékeljenek és továbbra is jól teljesítenek.

Mivel nem ültem bent az órákon, ezért nem tudom megmondani, hogy mennyit érzékeltek az iskolán belül a gyerekek. Nyilván ez téma volt sok mindenhol, így tudnak róla a diákok is, tehát nem tudják magukat függetleníteni ettől.

Arról azonban van abszolút objektív mérőszám, hogy hogyan tejesítettek. Ez pedig nem más, mint az érettségik eredménye és a továbbtanulási statisztikák. Ezeket igaz, hogy az intézményvezető nem hozza nyilvánosságra, de ebben érintett vagyok, egyik gyermekem tavaly végzett, így egészen pontos adataim vannak az osztályáról.

Ebből tisztán látszik, hogy a Budai Nagy Antal Gimnázium – a nehézségek, az alkalmatlan iskolavezetés – ellenére továbbra is Budapest egyik jó gimnáziuma. Nem versenyistálló, de igenis jó gimnázium.

Természetesen vannak egyéb tények is. Tény, hogy 2015 óta egy olyan személy vezeti az iskolát, akinek SEMMILYEN intézményvezetéssel kapcsolatos tapasztalata nem volt. Tény az is, hogy úgy nevezték ki – figyelmen kívül hagyva a tapasztalatlanságát -, hogy a tanári kar és a szülők is erősen tiltakoztak. Persze, nem kell feltétlenül figyelembe venni a tanárok és a szülők véleményét – akkoriban „megkaptuk” válaszként, hogy csak attól félnek a tanárok, hogy kapnak egy erősebb kezű igazgatót – de nem is kell egy teljesen tapasztalatlan, az intézményben abszolút támogatás nélküli személyt rögtön 5 évre kinevezni. Miért nem lehetett megbízott intézményvezetőként egy évre kinevezni, hogy utána lehessen lépni, ha kell?

És bizony az idő sajnos bebizonyította, hogy nagyon kellene lépni. Az egykori pályázatból semmi nem valósult meg, tanfelügyeleti értékelés erősíti meg, hogy komoly gondok vannak, nem az iskolával, hanem a vezetéssel. Alaptalannak bizonyult (lezárult a per) rágalom kapcsán eltávolított „kellemetlen” munkaerő, elvesztett alapítványi támogatási lehetőség, nem éppen dicsérő ombudsmani jelentés és még sorolhatnám.

A kérdések maradnak, immár három éve:

Nem az a kérdés, hogy jó iskola –e még a Budai Nagy Antal Gimnázium. Az a kérdés, hogy meddig tart az az állapot, hogy komoly küzdelem árán biztosítható csak az, hogy megmaradjon a több mint 80 éves iskola annak, ami volt.

Felmondott egy osztályvezető főorvos. Ez önmagában nem hír. Ez az orvos közismert, sokat szerepel tévében, iskolákba jár – nem kevés gázsiért – felvilágosítani gyerekeket. Innentől kezdve kezd ez hír lenni.

Felmondását a tarthatatlan állapotokkal indokolta, melyek veszélyeztetik az osztályának működését. Ráadásul egy sürgősségi osztályról beszélünk. Aki volt már SBO-n (Sürgősségi Betegellátási Osztály) az tudja, nem egy túl vidám dolog. Rengeteget kell várni, kevés és túlterhelt orvosok vannak, feszült betegek és hozzátartozók.

Az egésszel nem is kellene foglalkozni, hiszen felmondott, majd lesz másik ember helyette. Egy normális országban annyi lenne a reakció, hogy „tudomásul vettük, ismerjük a problémákat, stb”. Nem így van azonban a NER országában.

A Honvédelmi Minisztérium azonban sietve ki adott egy közleményt, hogy tök mindegy, hogy felmondott –e, úgyis új pályázatot írnak ki, mert az illetőnek lejárt a szerződése. Valóban, év végégig szól Zacher Gábor szerződése, addig azonban van még 4 hónap. Arról nem beszélve, hogy a probléma ettől még probléma marad. De arról a NER jótékonyan hallgat.

Arról nem mondanak semmit, hogy az adott kórházban 112 orvos mondta fel az önkéntes túlóra szerződését, mert az illetékesek azt gondolták, hogy ha oly nagyon önkéntes, akkor legyen már ingyenes is és nem fizetik ki a ledolgozott túlórákat. Az, hogy az adott kórházban vannak a legnagyobb gondok a sürgősségi ellátással, hogy azt valóban veszélyezteti az orvoshiány, no ez nincs sehol megemlítve. Nincs, ugyanis akkor kiderülne, hogy mégsem tökéletes minden. Ma Magyarországon a tökéletesség látszatát kell kelteni mindenben. Ha valaki befoltoz egy kátyút, akkor ugrik az illetékes és jelzi, hogy éppen most akarták befoltozni és újra megcsinálják. Nehogy úgy tűnjön, az állam valamit nem tesz meg.

Persze lehet, hogy valóban gond volt Zacher Gáborral, mint osztályvezetővel. Lehet, hogy sértettségből mondott fel, nem tudhatjuk. Az azonban akkor is kérdés marad, hogy arra miért nem született ilyen gyors közlemény, hogy mi lesz az önkéntes túlórák nélkül a kórházzal, hogyan tudják majd ellátni a betegeket? És természetesen ez ismét egy olyan gumicsont, amivel el lehet terelni az emberek figyelmét a valós problémákról, például arról, hogy az államháztartási hiány tízszerese a tavaly ilyenkori szintnek, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyama soha nem látott szintet ért el és még sorolhatnám.

A lényeg a NER országában, hogy minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló, haladjanak csak szépen tovább.

Szerző: BigTom

Állok gyanútlanul az út szélén, várok valakire. Gondolkodom, valamin, de ez is nehezemre esik, persze csak a meleg miatt. Kihalt az utca, alig 1-2 ember kószál, némán és fáradtan. Tompa vagyok, alig várom, hogy valami légkondicionált helyen legyek. Holnap, nehéz lesz, az is eltelik, kit érdekel, vasárnap, igen, az jó lesz, remek programot találtam ki. Mintha fújna a szél is, jól esik, jó a levegő, szeretem. Aztán, valami idegesítő hang. Csikorgás, közelről. Nem tudom mi az, de valahol nagyon mélyen valami jelez, hogy ez nem jó. BUM! Fémes csattanás. Aki hallott már ilyet, soha nem felejti. Vérfagyasztó. Ugrom egyet, reflexből, oldalra nézek. Mellettem a kereszteződés rosszul fest, nagyon rosszul. Egy autó eleje nincs meg. De ami mellette van, az rosszabb. Egy másik az oldalán billeg, egy villanyoszlop tartja valami furcsa pózban. Egy üvöltő hang valahonnan, "hívják a mentőket!". Kell pár pillanat, mire felfogom mi történik. Szaladok, csak pár lépés, még nem tudom mit csinálok, nem tudom mit látok, nem tudom mi fogad, de szaladok, valami csak lesz. Odaérek, körbenézek, Isten tudja honnan, de 8-10 ember a semmiből egy szempillantás alatt ott van. Ez jó. Az egyik autóból egy férfi pattan ki, "jól vagyok, én jól, de ott...". Igen, ott az a másik... Odaugrunk, egy nő néz ki a szélvédő helyéről, zavart, láthatóan azt sem tudja hol van. "Folyik a benzin, azonnal szedjük ki". Kisebb kupaktanács, amolyan 1 másodperces. Hatan autót döntünk az oszlopnak, annyira telik, másik kettő az kitört ajtón át valahogy kiszedik a hölgyet. Forró motorháztető, irgalmatlan benzinszag, de ez igazán utólag tudatosul. Akkor csak 6 másik "arra járóval" nekifeszülsz a vasdarabnak és tolod az oszlopnak és várod, hogy elhangozzon a lényeg, "kint van, engedjétek vissza". Visszaengedjük. Körbenézünk az autóban, van-e még valaki. Nincs, sehol senki. Ez is jó. Ketten leültetik a hölgyet, állítása szerint jól van. OK, legyen így, de azért mentő, rendőr, tűzoltó. Inkább feleslegesen, azon maximum legyintünk. Autókat áramtalanítunk, folyik a benzin. Tűzoltó 10 percen belül a helyszínen, rendőr 15. Mentő is befarol. Jó látni, ahogy ezek az emberek pillanatok alatt felmérik a helyzetet. Mint mindig, most is csak meghajolok előttük. Én már csak szemlélő vagyok innentől. És szemlélem, hogy alapjában véve ezek az emberek mekkora hősök. Ez az eset viszonylag szerencsésen végződött, lényegében kisebb karcolásokkal (persze estére kórházba került a hölgy, megfigyelés, jobb félni). De soha nem tudják, hogy mikor mit találnak, milyen őrületes borzalmakkal kell megbirkózniuk. És nekik nem remeghet a kezük, mint nekem. Azonnal, szakszerűen cselekedni. És ha végeztek, akkor újra. Én lassan "kiengedek", most egy sört is megengedek magamnak. De ezek az emberek egy óra múlva újra terepen vannak. A kezüknél pedig csak az eszük és a lelkük az erősebb...

Tegnap bementem egy magyarországi bankfiókba, nem is akármelyikbe, Csányi Sándor bankjába.

Gyermekemnek – igen, egy még nem nagykorú személy részére – szerettünk volna junior bankszámlát nyitni.

Az ügyintéző kedves volt és segítőkész, mindent elmagyarázott. Jött sok-sok nyilatkozat – például arról, hogy nincs az USA felé adófizetési kötelezettségem, stb - , melyeket simán lenyilatkoztunk. Az utolsó kérdésig:

Van –e önnek politikus vagy kiemelt közszereplő hozzátartozója?

Ledöbbentem a kérdéstől, különösen amikor kiderült, hogy nincs meghatározva igazán, hogy milyen rokoni fokozatig.

Kiderült pillanatokon belül, hogy amennyiben van, akkor a központ jóváhagyása szükséges a számla megnyitásához. És hát…. sajnos van. Sajnos, mivel innentől kezdve, ez bizony már a bankunknál is nyilván van tartva. Meg kellett adni, hogy milyen politikus (hol és mit csinál), így név nélkül is könnyen beazonosítható az illető. És mi is.

Mondhattam volna, hogy köszönöm, akkor mégsem nyitunk számlát, de addigra már minden adatunk a bank rendszerében rögzítve volt. Nem kérdés számomra, hogy nem került volna utólag törlésre semmi érzékeny adat.

Kicsit úgy érzem, hogy megbélyegeztek, rögzítettek rólam egy olyan tényt, amihez senkinek semmi köze.

Ez a gyakorlat 8 hónapja – azaz év eleje óta – működik az OTP-nél. Kérdés, hogy vajon a többi banknál mi a helyzet. Ha valakinek van erről információja, azt írja meg a kozeleti.pad@gmail.com címre.

Szeretném tudni, hogy mi az értelme egy ilyen információ rögzítésének. Mi szükség erre? Egy biztos: én nagyon nem örülök neki, hogy egyre több olyan adatot rögzítenek különböző rendszerekben, amihez senkinek semmi köze. És persze tudom, nem kerül illetéktelen kezekbe…

Adott egy ember. Egy Anya. E mellett van munkahelye ahol dolgozik napi 8 órát. Ezenkívül vállal különböző önkéntes, társadalmi feladatokat is. Van, hogy rászorulóknak segít, van, hogy kirándulást szervez gyerekeknek és nem mellesleg képviseli a szülőket egy gimnáziumban. A munkahelyi tevékenységén kívül egyikért sem kap pénzt. Nem áll mögötte állami hivatal, közpénzből fizetett apparátus, újság, stb. Ellenszavazat nélkül választották meg a szülők képviselőjének. Csak olyat tesz, amit előtte demokratikusan megszavaz a többi szülő is.

Adott egy másik ember. Önkormányzati képviselő. Mindegy neki melyik párt, éppen annak a színeiben indul, ahol nyerni lehet. Volt már SZDSZ színeiben polgármester, majd amikor ez már nem volt menő, akkor átpártolt a Fideszhez. Hosszú évek óta politikusként él meg, bár attól az önkormányzattól kapott éveken át magas összegű pénzt tanácsadás címszóval, melyben önkormányzati képviselő is. Mögötte áll az állami apparátus, a kerületi újság és még ki tudja mi minden.

Az Anya mindent megtesz azért az iskoláért ahova gyermekei járnak, ahova gyermekei édesapja is járt. Mert ez egy jó iskola, ahol azonban most komoly gondok vannak. Nincs sok eszköze, van egy blogja, oda szokott írni. Egyre nagyon vigyáz: mindig csak az igazat.

A Képviselő, most ismét kihasználva a mögötte álló kerületi újságot, személyeskedésbe kezdett. Kikezdett egy Anyát, aki neveli gyermekeit, aki dolgozik becsülettel és e mellett végzi az önkéntesen, fizetés nélkül vállalt dolgait. Mindezt természetesen a Képviselő fizetésért teszi.

A Képviselő azt a kérdést teszi fel a kerületi újságban, hogy miért íratja abba az iskolába a gyermekeit az Anya, amelynek oly rossznak tartja a vezetését.

Ez a Képviselő nem is olyan régen megírta, hogy mekkora probléma, hogy bizony a kormány – a Fidesz – korrupt és kapzsi. Ugyanakkor a Képviselő továbbra is a Fidesz színeiben végzi dolgát, mint ilyen képviselő veszi fel a fizetését.

A Képviselő tehát, az általa elítélt Fidesz színeiben felvett fizetéséért személyeskedik az Anyával, aki ingyen, mindenféle profi segítség nélkül, a szülők teljes támogatását élvezve küzd egy iskoláért.

Ez Magyarország.

Szerző: Lukácsi Kriszti

Az elején szeretném leszögezni, tegnap délután a horvátoknak drukkoltam. Hogy miért? Mert amit ők tettek ezen a VB-n, ahogy eljutottak a döntőbe, egy kicsiny európai országként, ahol töredékét költik focira, mint nálunk, az valami csodálatos.

Hollik István ismét azt mondta, hogy Franciaország bevándorlóország. Nem, Franciaország – sok más európai országhoz hasonlóan – gyarmattartó ország volt sokáig. Most ezekről az egykori gyarmatokról elkezdtek a lakosok az eredeti gyarmattartó országba vándorolni. Miért is ne tehetnék? Nem úgy működik az élet kérem szépen, hogy ameddig kell használom őket, utána meg lesz ami lesz, nem érdekel. (persze tudom, biztosan az elfogult, mocskos liberális gondolkodásmódom mondatja ezt velem)

Franciaországban mindig is sok fekete élt. Így a nemzeti tizenegyükben is felerészt velük találkozhatunk. Ettől még ők ugyanolyan jó nemzet, ugyanolyan jó ország, mint bármely más európai ország, hiszen nem a bőrszíntől vagy a származástól lesz valaki jobb vagy rosszabb. A franciáknál például – szemben Oroszországgal vagy Törökországgal – teljes demokrácia működik.

Hollik István- a Fidesz épp aktuális megmondóembere, egyébként egy önmagában életképtelen, gyakorlatilag nem létező párt, a KDNP országgyűlési képviselője – azt mondta, azért drukkol a horvátoknak, mert Franciaország bevándorlóország.

A fociból ilyen formán politikát csinálni elég durva dolog. A foci nem erről szól. Orbán már megmondta, hogy a horvátok döntőbe jutásának mi is részesei vagyunk, mivel – ahogy mondta –

a horvát foci a mi kutyánk kölyke,

de különben is szomszédok és barátok vagyunk. Persze. Most éppen. Amikor ez jó Orbánnak. Amikor a MOL-Ina ügyről beszélünk, vagy éppen a déli kerítésről, vagy a horvátok OECD csatlakozásáról, akkor meg nem. De nem számít, megszoktuk már Orbántól a köpenyegeinek váltogatását.

Akkora fokú baromságot azonban még nem sikerült megszoknunk, amit Hollik István mondott. És bizony lassan kezdek félni a tegnap este után. Mi lesz veled Európa? Egy bevándorlóország lett a világbajnok. De semmi gond, erről is a franciák tehetnek nyilván, hiszen nem is európai játékosokkal játszottak. Hiszen ők egy bevándorlóország.

Valaha még Orbán büszkén tekintett a magyar-francia viszonyra, tegnap azonban már valahogy egész mást gondolt erről. Persze ez most ismét elég veszélyes megnyilatkozás volt, így marad a kérdés, hogy ebből mit fog a héten kihozni Orbán és a kormánymédia… ki tudja. De kíváncsian várjuk!

Reggel 6 óra van, csörög a vekker. Ibolya ma is – mint az összes többi munkanapján – felkel, gyorsan megissza a kávéját, lezuhanyozik, felöltözik és munkába indul. Lányát – Piroskát - gondozza, aki 26 éves és nyaktól lefelé lebénult 5 éve egy balesetben . Piroska semmire nem képes önállóan, csak levegőt venni. A nap minden órájában, minden pillanatában segítségre szorul. Itatni, etetni, pelenkázni kell, naponta legalább ötször. Aztán jön a gyógytorna, a mosakodás, a testápolás, mindezt nagyon gondosan, hiszen egy sérülés, egy felfekvés végzetes lehet a számára.

Ugyanekkor csörög a vekker Éváéknál is. A reggeli kávé is hasonló, majd az azt követő gyors zuhany, kis smink és Éva máris lent van az utcán és indul munkába. Ezt teszi hétfőtől péntekig minden nap. Kivétel, amikor szabadságra megy. Akkor elmegy kirándulni, strandolni, mindegy hova, csak kilépni a hétköznapok egyhangúságából, az állandó munka fogaskerekéből.

Hó eleje van, csipog a telefon, sms érkezett, jelzi, hogy mindkét hölgy fizetése megérkezett a számlájukra. Ibolya ebben a hónapban is 52800 forint ápolási díjat kap, míg Éva – aki szintén nincs túlfizetve, éppen csak a minimálbért kapja meg havonta – kicsit több, mint 120000 forintot.

Mindketten dolgoznak, Éva napi nyolc órát, míg Ibolya 24 órás szolgálatban van. Évának jár évente 24 nap szabadság, Ibolya ezt a fogalmat nem ismeri.

Ma Magyarországon ha valaki a saját sérült gyermekét otthon gondozza, akkor mindössze ápolási díjra jogosult, aminek az összege egy segély összegét is alig éri el, 52800 forint. Aki otthon gondozza a gyermekét, nem tud elmenni dolgozni, hiszen 24 órás szolgálatban van, az év mind a 365 napján. Nincs pihenés, nincs szabadság. Mégis ebből a pénzből kellene megélnie, hiszen a kormány nem tekint munkaként az otthoni ápolásra.

Most azonban itt volt a lehetőség. A Parlament elé kerülhetett volna egy javaslat, mely szerint a beteg hozzátartozókat otthon ápolók kapják meg az államtól a minimálbér összegét. A Parlament költségvetési bizottságának kormánypárti képviselői azonban nemet mondtak a kezdeményezésre, mely a költségvetésben mindössze 6 milliárd forintos tétel lett volna.

6 milliárd forint. Két év alatt határon túli futballra 20 milliárdot költött a kormány, jégcsarnok épül 3 milliárd forintból, 1 milliárd forintba került a parlamenti képviselők mobiltelefonja és laptopja és még sorolhatnám.

A kormánypárti képviselők - akik akkor is megkapják a tiszteletdíjukat, a költségtérítésüket, ha nem járnak be a Parlamentbe, akiknek számolatlan szabadnapjuk van - leszavazták azt a javaslatot, hogy az otthon, a nap 24 órájában, az év 365 napján a sérült gyermeküket gondozók a minimálbér összegét kaphassák meg havonta. Ezen képviselők, valószínűleg értelmezni sem tudják ezeket az összeget, mivel hetente több pénzt keresnek (úgy, hogy közben minden egyéb költségüket – autó, telefon, stb – fizetik költségtérítés gyanánt), mint amire havonta vágynak az otthoni ápolást végzők.

Azt hiszem, erre egy valamit lehet csak mondani, mert minden más a nyomdafestéket nem tűrő kategória:

No comment, uraim!

Tisztelt Polgármester úr!

Januárban az önkormányzat – az Ön javaslatára – állást foglalt a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban. Ez egy tipikusan informális határozathozatal volt, ugyanis semmi, de semmi jogkövetkezménye nincs.

Júniusban erre már nyilván nem emlékszik a Polgármester úr, mivel amikor Bodrog Zoltán képviselő arra kérte Önt interpelleciójában, hogy tegyen az önkormányzat valami – akár informális – lépést a Budai Nagy Antal Gimnáziummal kapcsolatban, akkor erre azt a választ adta – nem is a megszólított polgármester, hanem Zugmann Péter alpolgármester úr -, hogy ez nem önkormányzati ügy.

Azt gondolom, hogy az országgyűlés által már megszavazott törvény sem önkormányzati ügy, mégis gyorsan igyekezett – rendkívüli ülésen – állást foglalni arról, hogy mennyire egyetért Budafok-Tétény önkormányzata a kérdéssel.

Ebből csak arra tudok következtetni, hogy a Budai Nagy Antal Gimnáziumban

A jogbiztonság követelményét, illetve a tanulói és szülői jogok érvényesülését egyaránt sértő, tartósan fennálló visszásságok

– melyeket az ombudsmani vizsgálat feltárt – nem érdeklik túlságosan a Polgármester urat.

Olyannyira nem, hogy el sem olvasta a jelentést – mondván azt nem küldte meg az önkormányzatnak az ombudsman -, mely mindenki számára nyilvános, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján.

Bodrog Zoltán interpellációjára azt válaszolta Ön ugyanis, hogy „a közlemény nem fogalmaz meg konkrét megállapításokat az intézményvezetővel kapcsolatban.”

Valóban, a közlemény nem, de a jelentés igen. Egy polgármestertől – aki azt állította, hogy attól, hogy az iskolák mind fenntartás, mind működtetés szempontjából átkerültek a Tankerületekhez, még továbbra is szívén viseli a kerületi közoktatási intézmények sorsát – azt várnám, hogy ha nyilvánosságra kerül egy hír arról, hogy az egyik kerületi iskolában tartós és súlyos jogbiztonsági problémákat találtak, bizony azonnal elolvassa a teljes jelentést. Ön ezt nyilván nem tette meg, hiszen a jelentés több alkalommal is konkrétan nevesíti az intézményvezetőt, mint felelőst. Arról nem beszélve, hogy az intézményvezető általánosságban is felel azért, ami az általa vezetett intézményben történik.

Az Ön válaszában ugyanakkor szerepel az is, hogy megkérdezte a tankerület vezetőjét az üggyel kapcsolatban, aki azt a választ adta, hogy ősszel tankerületi törvényességi ellenőrzést fognak tartani. Ezúton tájékoztatom Polgármester urat, hogy több alkalommal volt már törvényességi ellenőrzés az iskolában, ezen kívül volt idén tanfelügyeleti ellenőrzés is. Azok a problémák, melyeket az ombudsman most feltárt már évek óta fennállnak, így a korábbi törvényességi ellenőrzés idején is fennálltak, mégsem történt érdemi változás. Arról nem beszélve, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzés is ezeket a problémákat tárta fel.

Összességében rendkívül elkeserítőnek tartom, ha egy polgármestert jobban érdekel egy már megszavazott törvényjavaslat melletti kiállás, mint az, hogy az általa vezetett kerület egyik iskolájában az alapvető jogok biztosa, súlyos problémákat talált.

 Üdvözlettel:

egy szülő a sok közül

Amint elérhető lesz a polgármesteri válasz az önkormányzat honlapján, azt közzétesszük