Hetek óta folyamatosan emelkedik az üzemanyagok ára, az elmúlt héten a kutakon már 500 Ft alatt nem lehetett tankolni, függetlenül attól, hogy benzinnel vagy gázolajjal üzemel –e az autónk. Sok támadás érte emiatt a kormányt, ezért léptek is az ügyben,

480Ft-ban maximálták a 95-ös benzin és a gázolaj bruttó kiskereskedelmi árát – azaz azt az árat, amennyiért tankolni tudunk.

Már-már glóriát rajzoltak sokan a Miniszterelnök feje fölé, hogy lám-lám ezt is megoldotta, megállítja vele az inflációt, sőt akár minden problémára is megtalálta ezzel a lépéssel a megoldást. Eleinte csak a benzinkutak üzemeltetői figyeltek aggodalommal, hiszen azt sehol nem említették, hogy ezt adócsökkentéssel vagy állami kompenzációval tennék.

Szombat éjjel megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben, mely világosan leírja, hogy a kötelező benzinár csökkentés TELJES veszteségét a kiskereskedelmi láncnak, azaz a benzinkutaknak kell lenyelniük. Mivel azt sejtették, hogy ezt nem fogják szó nélkül hagyni, ezért a kötelező ár bevezetését és fenntartását – illetve annak hiányát – szigorú szankciókhoz kötik:

kötelező a kutakon a 95-ös benzint és a gázolajat is árusítani. Aki ezt nem teszi – ráadásul azzal a szigorítással, hogy 7 nap alatt összesen legalább 48 órán át nem kapható - , ott

Igen, jól tetszenek olvasni, kvázi államosítják az addig magánkézben lévő benzinkutat. A kijelölt szolgáltató ugyanis szabadon használhatja az üzemszüneten lévő benzinkút épültét, tárgyi eszközeit.

Ha egy benzinkút önként dönt átmeneti üzemszünetről, a miniszter ez esetben is jogosult annak üzemeltetését más szolgáltatónak átadni.

Mindezen büntetések akkor is alkalmazhatóak, ha a benzinkút rövidített nyitva tartásra térne át.

Az üzemszünet hatósági elrendelése természetesen a legszigorúbb lépés, előtte 3millió Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki naponta akár többször is.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Ha van egy benzinkút amelyik nyitva van 6-22 óráig, szépen eléldegél, vannak alkalmazottai, kitermeli azok bérét, a fenntartási költségeket és még egy kis nyereség is marad, most elveszik – államilag szabályozva – az árrése egy részét, semmit nem tud tenni, hogy csökkentse a költségeit. Megrövidíthetné a nyitvatartási időt, ezzel a bérköltségeket csökkentve, de még az ehhez való jogát is elveszik a rendelet értelmében.

És akkor lássuk, mennyi is az árrés egy liter 95-ös benzinen:

Ezen jól látszik, hogy míg az állam az ÁFA mennyiségének (nem mértékének, hiszen az továbbra is 27%) csökkenéséből adódóan mindössze 5,5 Ft-ot veszít, addig a benzinkutak üzemeltetői több, mint 20Ft-ot veszítenek literenként. Ez a 20 Ft azonban a teljes árrésük, több mint 60%-a.

Egy normálisan működő országban erre a lépésre a benzinkutak üzemeltetői összefognának, üzemszünetet rendelnének el, az emberek pedig tömegével vonulnának az utcára.

E helyett hazánkban a MOL vezérnek feltételezhetően megsúgta valaki, hogy mire készül a kormány, hiszen 2 nappal a bejelentés (melynek hatására bezuhant a MOL részvények értéke) előtt 200millió Ft-nyi részvényt adott el. Ezek után egyértelmű, hogy ha a többi kút üzemszünetet rendelne el, ahhoz a MOL biztosan nem csatlakozna.

Ez tehát a kis magyar valóság, a 21-ik században, az EU-ban egy kis ország – magát jobboldalinak valló - vezetője úgy avatkozik be a gazdaságba, hogy az ellene védekezőket államosítással fenyegeti.