A pedagógusok bekeményítettek és sztrájkolni kezdtek. Először csak egy 2 órás figyelmeztető sztrájkkal indult, de már ettől megijedt pártunk és kormányunk és támadásba lendültek. A független bíróság jogellenesnek nyilvánította a figyelmeztető sztrájkot azért, mert nem lépett még jogerőre az a döntés, hogy jogszerű. Ez már innentől kezdve mondhatni röhejes, de inkább elszomorító.

Mivel nem, hogy megállapodás nem született a szakszervezet és a kormány között, de nem is hajlandó a kormány érdemben tárgyalni, ezért egyértelművé vált, hogy a március 16-tól meghirdetett, határozatlan ideig tartó sztrájk bizony elkerülhetetlen… volna egy demokráciában. De nem az ott, ahol a vírus okozta vészhelyzet miatt a kormányfőnek teljhatalma van, gyakorlatilag bármit meg tud oldani rendeleti kormányzással.

Meg is született hamar a megoldás: lehet sztrájkolni úgy, hogy nem sztrájkolnak. A gyerekek ugyanis – járványhelyzet miatt - nem keveredhetnek az osztálytermekben, így minden osztályban – függetlenül az ott lévő gyermekek számától – kötelező egy szakképzett pedagógus jelenléte reggel 7 órától általános iskolában 17 óráig, óvodában 18 óráig.

Orbán vagy nem hallott még róla, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a szünetben a folyosón folyamatosan keverednek az osztályok. Ha pedig megnézzük a szombati évértékelő felvételeit, az alapján semmilyen vészhelyzet nincs az országban, hiszen még csak maszkot sem hordtak a jelenlévők, bár zárt hely volt és ott elvileg kötelező lenne.

Ennyit az előzményekről és most lássuk, hogy miért akarnak ennyire sztrájkolni a pedagógusok.

Gábor középiskolai tanár egy budapesti gimnáziumban. 10 év tapasztalattal a háta mögött, 35 éves múlt, albérletben lakik, évek óta másodállásban is dolgozik, mert nem akarja otthagyni a pedagógusi pályát, számára ez hivatás, de nem tud egyről a kettőre jutni ennyi pénzből.

230    ezer Ft a nettó bére. Ebben benne van minden pótlék, ami adható. Ezért a pénzért heti 25 tanórát tart alapból, plusz ehhez jönnek a helyettesítések, amikért nem kap semmit. Sokan szokták erre mondani, hogy ez távol van a heti 40 órától. Valóban, de egy pedagógus munkája nem csak ebből áll. Gábor esetében havi 70 körül van a megíratott dolgozatok száma, ezeket ki is kell javítani, ami nem kevés időt emészt fel. Prezentációkat készít, versenyekre készíti fel és kíséri el a diákjait, valamint színházba, kiállításokra mennek. Ezeket mind a szabad idejében teszi. Ha összeadjuk, nagyon hamar kijön a heti 40 óra. És még nem beszéltünk az adminisztrációról, ami szintén sok időt igényel.

Egy középiskolai tanár jóval kevesebbet keres tehát, mint egy pénztáros az Aldi-ban, vagy egy irodai alkalmazott bármelyik multinál. Félre értés ne essék, mindenkinek fontos a munkája, de kérdés, hogy ezt a pedagógusok bérénél miért nem érzékeltetik? A magyar nettó átlagbér a kormány szerint 286 ezer Ft. Ezek szerint egy tapasztalt középiskolai tanár munkája nem ér annyit, mint az átlagemberé…

Anikó 30 éves óvónő. 7 éve dolgozik a pályán, diplomával rendelkezik. A bérminimum emelésének köszönhetően 221 ezer Ft-ot visz haza havonta. Az alapfizetése nem éri el a szakmunkás bérminimumot, ezért erre a szintre fel kell emelni, ennek köszönhető, hogy januártól már ezt az összeget kapja. Ebben szintén benne van minden pótlék, ami adható.

(7 év tapasztalattal rendelkező diplomás óvónő januári bérjegyzéke)

Csodálkozik még bárki azon, hogy megelégelték és sztrájkolni akarnak? Lehet azt mondani, hogy politikai akció, az ellenzék szervezi, stb. Lehet szidni a „Gyurcsány korszak”-ot, lehet arra hivatkozni, hogy mindenről is ők tehetnek, csak kissé álságos, hiszen volt Orbánnak 12 éve, hogy ezt korrigálja, de úgy tűnik nem sikerült.

A héten több gimnáziumban polgári engedetlenséget indítottak a tanárok, mert úgy gondolják, hogy a sztrájkhoz való alapjoguktól akarja megfosztani őket Orbán a rendeletével.