Felhatalmazási törvény. Sokat hallottuk ezt a kifejezést a héten, sok mindent mondtak róla mind az ellenzéki, mind pedig a kormánypárti képviselők, de azt kevesen tudják, hogy mi is ez valójában. Miért tiltakozik ennyire az ellenzék és miért ragaszkodik hozzá oly nagyon a kormánypárt?

A törvény lényege, hogy a veszélyhelyzetben – melyet a Miniszterelnök hirdet ki, nincs konkretizálva, hogy meddig tart, - ne kelljen az Országgyűlést összehívni egy-egy döntés meghozatalához. Gyakorlatilag bármilyen jogrendtől szabadon eltérhet a kormány, bármilyen területen. Természetesen a törvény nem így fogalmaz, a törvény egyszerűen csak nem definiálja, hogy milyen területeken térhetnek el a normál jogrendtől.

A törvény hatálya alatt nem lehet időközi választást, valamint népszavazást kitűzni… az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Ez azt jelenti, hogy a kormány gyakorlatilag bármit megtehet a törvény hatálya alatt.

Nincs itt kérem semmi látnivaló, mondhatnánk – és mondják is a kormánypárt emberei élen Gulyás Gergellyel -, majd az Országgyűlés visszavonja a törvényt. Ez így jó is lehetne, csak éppen a törvény úgy fogalmaz, hogy

E törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt

Ugorjunk csak vissza néhány sort. A törvény nem definiálja, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, arról tehát a kormány dönt. Ha a kormány úgy látja jónak, bármire hivatkozva tartósan fenntarthatja a veszélyhelyzetet, ekkor pedig nem dönthet a törvény hatályvesztéséről az Országgyűlés.

Ennek a törvénynek az elfogadása tehát egyenlő a demokratikus jogokról történő visszavonhatatlan lemondással.

Na de erre van szükség, hiszen mi van akkor, ha megbetegszik a képviselők nagy része és nem lesz határozatképes az Országgyűlés – kiáltják a kormánypárti képviselők.

Ekkor az történne, ami történt tegnap este, hogy az országos tisztifőorvos – Müller Cecília – egy személyben kiadhatja utasításában azokat az intézkedéseket, amikre szükség van.

Miért akkor hát e nagy felhajtás?

Egyrészt Orbán nagyon vágyik a teljhatalomra, kedven politikusbarátai – Putyin és Erdogan – ugyanis rendelkeznek ezzel. Másrészt kiváló kampányfogás lesz 2 év múlva arra hivatkozni, hogy az ellenzék akadályozta a járvány elleni védekezést a „koronavírus törvény” el nem fogadásával.

A Fidesz szavazóbázisa pedig nem arról híres, hogy elgondolkozik, vagy utánanéz a kedvenc Miniszterelnöke által elmondottaknak.

Nem véletlen, hogy tegnap késő este jelent meg Müller Cecília utasítása. A cél az volt, hogy minél kevesebben olvassák, minél kevesebben tudjanak arról, hogy nincs szükség a törvény ilyen formában történő elfogadására. Ezt a hírekben nem nagyon említik, annál inkább azt, hogy mekkora baj van, hiszen lejár néhány intézkedés hatálya – ez pedig így, ebben a formában nettó hazugság.

Egyértelmű tehát, hogy egy teljesen felesleges dolgot kér Orbán az Országgyűléstől, ez csak számára fontos, az ő hatalomvágyának kielégítését szolgálja.