A Fidesz hív telefonon, a Fidesz szórólapot küld, és óriásplakát is készül. Ezeken mind-mind egyetlen dolog van: gyűlöld az ellenzéket, mert migránsokkal akarják elárasztani az országot, támogatják a Soros-tervet. Ennyi. Semmi más.

Az, hogy mi lesz az egészségüggyel, mit terveznek az oktatással - aminek rendszerével komoly gondok vannak és ezeket a gondokat bizony az általuk bevezetett oktatási reformok okozták – arról semmi. Persze megszoktuk már egy ideje, hogy nincs programjuk, hogy Orbán nem hajlandó miniszterelnök –jelölti vitára, de ez már túlzás szerintem.

Megállás nélkül hergelik a szavazóbázisukat, nehogy valaki meggondolja magát, hiszen az ellenzék – legyen az bármely párt, teljesen mindegy – az bizony maga a patás ördög.

Ha megkérdezek egy fideszest, hogy indokold meg, hogy miért a legjobb a Fidesz, akkor vagy azt mondja, hogy én direkt provokálom, vagy azt, hogy mert Orbán megvédi az országot a migránsoktól, meg a Sorostól.

Apropó provokáció: a csepeli önkormányzat honlapja – melyről azt gondolja Csepel vezetése, hogy azt a Fidesz sajátjaként kezelheti – szerint az ellenzék provokációja volt az, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésére elment Szél Bernadett.

Gondoljunk csak bele: mennyivel egyszerűbb lenne minden – Orbánéknak – ha nem kellene az ellenzékkel bajlódni. Ha senki nem hozná nyilvánosságra ha hazudnak, lopnak, csalnak, stb.

Ha pedig azt mondja valaki, hogy lopnak, akkor a válasz csak annyi, hogy az előző kormányok is ezt tették. Most kiderült egy hangfelvételről, hogy Kövér László – az Országgyűlés elnöke!!! – azt mondta, hogy valóban úgy szervezték át a választási körzeteket, hogy nekik lejtsen a pálya, de ez sem rosszabb, mint amit az elődeik csináltak.

Kedves Házelnök úr! Attól még, hogy vannak emberek akik pl gyilkolnak, lopnak, attól még ezt nem szabad tenni és ez büntetendő. Akkor is, ha nem minden bűnözőt sikerül elkapni. Ha viszont valaki tud arról, hogy bűncselekmény történt és ezt nem jelzi a hatóságoknak, akkor bizony bűnrészes.

Fotó: zsúrpubi

Fotó: Indavideo

A képviseleti demokrácia lényege, hogy

A képviselők Magyarországon a Parlamentben üléseznek, ezért fizetést és költségtérítést is kapnak.

Ma rendkívüli ülés volt az Országházban. Vagyis inkább lett volna. A fideszes képviselőkből ugyanis összesen négyen voltak jelen. A téma kellemetlen volt a Fidesz számára, hiszen arról szerettek volna tárgyalni az ellenzék képviselői (hiszen a Fidesz frakció nem, ők ugyanis nem jelentek meg), hogy miként is volt az 1300 migráns betelepítése.

Mondhatnánk, hogy az a 4 fő a kormánypárt részéről éppen elég ha válaszol, de ez sajnos nem így van. A napirendet ugyanis el kell fogadni, ehhez pedig a képviselők felének jelenléte szükséges.

Ilyenkor vannak helyek (önkormányzatok) ahol egyszerűen nem fogadják el a napirendet, de ez ebben az esetben nem lett volna semmiképp sem indokolható, ezért a Fidesz frakció a távolmaradást választotta.

Ennek a távolmaradásnak azonban üzenete van. Azt üzeni, hogy ennyit ér a képviseleti demokrácia Magyarországon. Ezzel a fideszes képviselők szemen köpték a választókat, kifejezve, hogy úgyis az történik, amit ők – a kormánypárti képviselők – akarnak.

Ez is a képviseleti demokrácia egy fajtája. Vannak képviselők, tehát a fogalom azon része kipipálható, hogy „a választók képviselőik útján…”, ugyanakkor a folytatás már érdekes: mert NEM szólhatnak bele a közügyekbe. Hiszen azzal, ha távolmaradással a kormánypárti frakció megakadályozza a rendkívüli ülést, az ellenzéki szavazók beleszólási jogát is elveszi. Ehhez pedig nincs joguk. Egy valódi képviseleti demokráciában nincs joguk. Akkor felteszem a kérdést: van ma Magyarországon képviseleti demokrácia?

Autizmus. Aki nem tudja segítek: az autik akik az érzelmekkel – és azok felismerésével – nagyon hadilábon állnak, a kifejezéseket szó szerint veszik, csak, hogy két példát említsek.

 Felmentésre sokszor semmiből nincs szükségük, hiszen a kifejezések szó szerinti értelmezése, a szociális területen jelentkező problémák és a merev gondolkodás miatt nincs miből, ilyen tantárgy nincs. Megküzdenek az élettel, de ettől még lehet második Einstein belőlük.

Múlt szombaton megírták a nyolcadik osztályosok a központi felvételit. Akik autizmussal élnek, ők idén nagyon rosszul jártak. Hiába készültek sokat, tehettek bármit, erre senki nem számított.

Senki nem gondolt arra, hogy emojit kell értelmezni. Igen, egy autizmussal élőnek ez nagyon nehéz dolog, hiszen érzelmeket kell leolvasnia egy rajzolt formáról.

Az sem merült fel senkiben, hogy az lesz a feladat, hogy mire gondol valójában az ember, ha azt mondja, hogy „Most pedig kitakarítod a szobádat!” Egy autizmussal élő számára ez azt jelenti, hogy „Most pedig kitakarítod a szobádat!”

Sőt, az a helyzet, hogy ők „édi nyelven” sem beszélnek. Nekik nem túl sokat jelent az, hogy „szoli”, akár barnulni akarnak, akár rendőrök.

Ettől még ők, a jó értelmi képességű – sőt, sokszor kimagasló értelmi képességű – autik kiválóan alkalmasak egy gimnáziumba.

Valóban az fogja eldönteni, hogy egy autizmussal élő gyermek való –e egy jobb gimibe, hogy ezeket tudja –e? Nem az, hogy milyen képességekkel rendelkezik? Nem az, hogy milyen tanuló?

Csak gratulálni tudok annak, aki összeállította ezt a feladatlapot! Köszönjük minden autizmussal élő nevében, hogy ezeket a dolgokat figyelmen kívül hagyta.

És igen, azt kell mondjam, hogy aki egy ilyen súlyú dolgot csinál, mint a központi felvételi feladatlap összeállítása, az legyen tisztában azzal, hogy ezzel bizony az autizmussal élőkkel nagyon csúnyán kiszúr. Konkrétan 9 pont volt az 50-ből, amire egy auti nem tud válaszolni, legyen bármennyire is értelmes. Az pedig rengeteg.

A központi felvételi úgy ahogy van rossz megoldás. Egyetlen napon múlik nagyon sok minden. Ha ezt elrontja, akkor már szóbelizni sem hívják be sok helyre, így elveszti az esélyét, hogy egy jobb suliba kerüljön. Átjárhatóság pedig nincs.

És lássuk be, legtöbbjüknek ez az első igazi vizsgahelyzete. Idén pedig, egy szűk csoporttal nagyon csúnyán kiszúrtak. Mit várjunk így a társadalomtól? Nem a pedagógus az első akinek erre figyelnie kellene?

Sokan azt mondják – persze nyilván csupa ballib ellenzéki –, hogy Orbán diktatúrát épít. Mivel aktívan részt vettem a 90-es első választásokban, kampányoltam, ezért ez a kijelentés valahogy nagyon fáj nekem, nem igazán akarom elhinni. Érzem, hogy nem jó irányba haladunk, de vajon ez tényleg a diktatúra lenne?

Nézzünk meg először két fontos fogalmat:

1. Diktatúra: valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma
2. Autokrácia: még nincs diktatúra, de az adott ország valamilyen kiválasztott csoport befolyása alatt működik és a polgári szabadságjogok egy része is korlátozott.

Mindkettőre visszatérek még, de lássuk a történelmet, hogy mi vezet ezekhez és vajon tényleg lehet –e párhuzamot vonni Orbán rendszere és ezek közé.

Első pont, ami a diktatúrára – valamint már azt megelőző időkre jellemző:

Egy párt rendszer: ahogy a neve is mutatja, minden hatalom egyetlen párt kezében összpontosul, a szabad választások esélye nélkül. Lehet hagyományos hatalmi szerkezet is, mint pl az önkormányzatok, parlament, kormány, de igazából a hatalom a pártszervek kezében van. Van egy uralkodó ideológia és ez határoz meg mindent, egészen a kötelezően követendő életmódig és értékrendig.

Jaj… Kezdek megijedni. Ahogy leírtam ezeket a sorokat, folyamatosan beugrott valami ismerős a napjainkból. Lássuk csak:

• a hatalom egyetlen párt kezében van, szabad választások esélye nélkül: a Fidesz a 2/3-os többségével (arról is lesz szó, hogy miként jöhetett ez létre) minden akaratát átvitte, módosította a választási törvényt, a Nemzeti Választási Bizottságban jelenleg nincs egyetlen ellenzéki sem. Mindezt alig több, mint két hónappal a választások előtt. Az Állami Számvevőszék elnöke 2010-ig – ÁSZ elnöki kinevezéséig - a Fidesz Békés Megyei Területi Választmányának elnöke volt. A NAV elnöke szintén fideszes parlamenti képviselő. Az országos rendőrfőkapitány kinevezése előtt a nemzeti konzultációért felelt. Igen, sajnos ez a pont stimmel. A hatalmi szervek bizony csupa Fideszhez hű ember kezében összpontosulnak.
• uralkodó ideológia: keresztény, konzervatív, polgári. Aki nem ezekben az értékrendekben hisz…  Ezek még az Alkotmányban, akarom mondani Alaptörvényben is rögzítve vannak.

A másik jellemző:

Ellenségkép kialakítása, az állandó harc: az első billentyű leütésekor tudom, hogy baj van. Van egy fő ellenség, Soros György és az ő terve. Igaz, ezt a tervet nem látta még senki, de nem baj. Folyamatos a harc lassan mindenkivel, hiszen, aki nem fogadja el Orbán álláspontját – lassan a világ nagyobbik része – az mind-mind ellenség. A másik nagy harc pedig a migránsok ellen zajlik. Azt senki nem nézi, hogy nem akar kutya sem idejönni és ez bizony nem a falatnyi déli határzárnak köszönhető.

harc és küzdelem van és lesz

– Orbán Viktor 2017. november

Orbán modern autokraták köreiben

Szomorúan, de el kell fogadnom, hogy ez a két pont kipipálva, ezek bizony egyeznek.

Azt ígértem, hogy megnézzük azt is mi vezetett idáig. Lássuk hogyan volt ez a történelem során, például a náci Németországban:

Volt egy felfelé ívelő gazdaság, mely a világválság hatására visszaesett, hanyattlani kezdett, nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal. Az elégedetlen tömegek a hitleri Náci Párt felé fordultak, akik ennek köszönhetően a választásokon hatalmas fölényt szereztek.

Hát… mit is mondjak. Mikor szerzett a Fidesz 2/3-os többséget? 2010-ben, a válság után közvetlenül. Legyünk őszinték, a Gyurcsány időszak sem tett éppen jót az országnak. Így duplán is volt ok hogy keressenek az emberek valamit. És ezt meg is találták Orbán Viktorban.

Jaj… ez is stimmel…

Orbán a pekingi Tienanmen téren megkoszorúzza a kommunisták hősi emlékművét

De mi is volt Hitler népszerűségének oka?

• mindenkinek ígért – vagy adott – valamit. A gazdagoknak a kommunisták visszaszorítását, a szegényeknek egy közösséghez tartozást, felsőbbrendűségi érzést, a középrétegnek felemelkedést
• felmentette Németország népét az önvád alól, hiszen világosan megmondta, hogy kik azok aki miatt nem tud az ország felemelkedni.
• Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta közönségét, jól kitalált külsőségekkel erősítve önmagát és elveit.

Hogy áll ezzel Orbán? Saját szavai a válasz a feltett kérdésre:

• most derült ki, hogy a multikat is kitömte néhány milliárddal
• a felsőbbrendűség érzése is megvan, hiszen majd mi, a kicsiny Magyarország lakói fogjuk megmenteni egész Európát, a mi kis határzárunk állítja meg az ott – már régen nem – tolongó migránsokat.

• Mi vagyunk többségben, elsöprő többségben, és csak idő kérdése, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában és az egész nyugati világban győzni fogunk

  Orbán Viktor 2017 november

• Ki is áll Magyarország útjában? Kit vagy kiket kell üldözni és miért? 

A Soros-terv súlyosan veszélyezteti mindennapjaink biztonságát is. … Ez az a veszély, amelytől az országot meg kell védenünk

- Orbán Viktor 2017 november

Egyre inkább érzem, hogy nagy a baj. Nagyon sok a párhuzam.

Az elején ígértem, hogy visszatérünk két kifejezésre: diktatúra és autokrácia

Talán diktatúrát kiépíteni nem fog tudni Orbán, de az autokrácia sem sokkal jobb. Jobban elviselhető talán, de az alapvető szabadságjogok sárba tiprásával jár.

 Van -e visszaút? Mi lesz így Magyarországgal? Tényleg el kell viselnünk egy Orbáni autokráciát? 

A válasz a mi kezünkben van, és alig több, mint két hónap múlva kiderül.

Egy gyermekkórház az Üllői úton. Ide igyekeztünk ma reggel kisfiammal, hogy egy egyszerű szemészeti műtétet végezzenek el nála.

Első állomásunk a felvételi iroda volt. Itt – a korai időpont ellenére – kedves, türelmes, mosolygós(!) hölgyek ültek és pillanatok alatt elvégezték a papírmunkát. Elmagyarázták hol találom a szemészeti osztályt és még jobbulást is kívántak nekünk.

Áthaladva a Heim Pál Gyermekkórház udvarán – mely egy saját játszóteret is rejt – nem túl könnyen találtuk meg a szemészeti osztály épületének liftjét. A liftről elég annyit mondanom, hogy nem egy mai darab, nem is túl bizalomgerjesztő, de legalább ki van írva benne, hogy hányadik emeleten milyen osztályok találhatóak.

Felérve a szemészeti osztályra az első dolog ami feltűnt az volt,  hogy mindenki mosolyog. Sürög-forog, veszik fel az osztályra folyamatosan a kis betegeket és mindezt mosolyogva teszik.

Odalépett hozzánk Ági nővér, aki kezet fogva velünk bemutatkozott mindkettőnknek, abszolút partnerként kezelve a fiamat.

Választhattunk ágyat magunknak, megmutatta hol tud a fiam átöltözni, majd elmondta mit szabad és mit nem. Megtudtuk, hogy lesz bátorító tabletta, amitől mindenki szuperhősként megy be a műtőbe, és azt is, hogy minderre sajnos csak jó pár óra múlva kerül sor, mivel 6. helyen vagyunk a mai műtéti sorban.

Időközben befutott az orvosunk is, aki mosolyogva, már-már ismerősként (hiszen az is, sokszor voltunk nála) köszöntötte a fiamat és a többi gyerek-szülő párost. Nem sietetett, nem rohant, lehetett bátran kérdezni. Leült az asztalhoz és beszélgetett. Beszélgetett velünk aggódó szülőkkel, mosolyogva válaszolt a gyerekek legbugyutább kérdéseire is. Mindeközben Ági nővér végigkérdezett mindenkit, hogy kinek-meddig szóló igazolást adjon a suliba. Bizony, itt adnak igazolást, hogy csak emiatt ne kelljen elzarándokolni még a gyerekorvoshoz is.

Közben megérkezett az altató orvos is, aki szintén türelemmel válaszolt minden kérdésre és elmagyarázta előre a gyerekeknek, hogy mi fog történni a műtőben.

Némi viccelődés és beszélgetés után csak elérkezett a mi időnk is és megkapta fiam a bátorító tablettát. Kb fél óra múlva már nagyon jól érezte magát, viccelődött a többiekkel és Ági nővérrel. Mert Ági nővér végig a kórteremben volt, hiszen csupa friss műtött gyermek volt ott. Nem a szülőkre bízta, hogy szóljanak, ha baj van, hanem a gyerekek között végezte a napi tevékenységét. Mert nem ám a lábát lógatta, mindig tett valamit.

Amikor kisfiamat elvitték a műtőbe, mind az orvos, mind Ági nővér megsimogatta a karom és csak annyit mondtak: nyugi anyuka, minden rendben lesz.

A műtétek után rendkívül figyelmesek voltak, besötétítettek, hogy ne zavarja a gyerekeket a fény, segítettek a kis szemüket törölgetni, és még a wc-re is jöttek velünk, nem a szülő dolga volt az infúziót tartani.

Egyetlen napot töltöttünk csak itt, de megtapasztaltuk, hogy önmagában a pénz nem elég. Sok pénz hiányzik az egészségügyből, de még több olyan osztály, mint a Heim Pál Gyermekkórház szemészeti osztálya, a C épület tetején Ági nővérrel és a többi ott dolgozó nővérrel, orvossal együtt. Hogy kin múlik, hogy egy osztály ilyenné tud válni azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy mehetnek ide tanulni sok-sok kórházi osztályáról, mert ez egy kis Csodaország a magyar egészségügy mocsarában.

Lukácsi Kriszti

Történetünk főszereplője - természetesen álnéven - Gedeon. Gedeon halkszavú középkorú úriember, ingben érkezik az állásinterjúra - egy iskolába. Portás szeretne lenni, valljuk be, ő az egyetlen jelentkező, a fizetés alacsony, a munkaerőhiány hatalmas. Többet tud, mint ami egy portástól elvárható és kifejezetten intelligensnek is tűnik az első beszélgetés alkalmával. Az igazgató meg is örül, Gedeon pedig néhány nap múlva elkezdheti a munkát. 

Minden nap időben érkezik, soha nem késik, mindenkivel kedves, udvarias. A gyermekek keresik a társaságát, sokat beszélgetnek vele, Gedeon elmeséli, hogy ő bizony szabadidejében zenél egy menő rockzenekarban. Ennél több nem is kell a fiataloknak, sokszor nyüzsögnek ott körülötte. Az egyik fiúval meg is beszéli, hogy egyik nap elmegy hozzá a srác - aki dobol -, mivel a zenekar éppen dobost keres. A fiú izgatottan várja a napot, ez lenne az első zenekar ahol meghallgatják. Sokat leveleznek Gedeonnal, akit hajt a vére és nem bírja tovább: elkezd túlontúl bizalmas - szexuális témájú - kérdéseket feltenni. A srác kapcsol, másnap a suliban jelzi is a történteket. Gedeont azonnali hatállyal elbocsátják és feljelentést tesznek a rendőrségen. Közben a portán lévő számítógépen pedofil képeket, videókat találnak, ezt is jelzik a rendőrségnek.

 Nem telik el egy hét sem, Gedeon újra dolgozik, ismét egy iskolában. 

Nem is kicsi.

A rés nem más, mint az ártatlanság vélelme.

Az ártatlanság vélelme ugyanis mindenkinek jár és ez így van jól.

Gedeon - hiába van ellene rendőrségi vizsgálat, hiába vannak bizonyítékok, ezek nem elég súlyosak ahhoz, hogy előzetes letartóztatásba kerüljön – szabadon keresgél az álláshírdetések között. Mivel pedig az ártatlanság vélelme jár Gedeonnak is, ezért erkölcsi bizonyítványt is ki tud váltani, azzal pedig újra és újra el tud helyezkedni, akár gyerekek közé is. 

Gedeon a sokadik iskolában dolgozik, pedig mindenhonnan ugyanazért kellett távoznia. A rendszerben ezek nincsenek rögzítve, ezért ha másik tankerület területén szeretne elhelyezkedni, akkor ezt simán megteheti, az információ nem jut tovább.

Miért történhet meg mindez? Ahogy már mondtam, az ártatlanság vélelme miatt. Ami mindenkinek jár.

Vagy mégsem?

Ha Havas Henrikről azt állítja két – nem éppen a visszafogott életükről elhíresült – celeb, hogy zaklatta őket, akkor Havas Henriktől megválik a munkáltatója és mivel ezt a média szét is kürtöli a nagyvilágba, valószínű egy darabig nem is lesz munkája. Mit tett? Ki tudja. A bizonyíték annyi, hogy két ember állít valamit.

Ha a gyermekeink körül dolgozó emberről egyértelműen kiderül, hogy pedofil vágyai vannak, akkor nem tesznek semmit addig, ameddig el nem ítélik.

Gedeon egy lehet a sok közül. Nem tudjuk, hogy hány olyan iskolai dolgozó van, aki ellen folyik hasonló eljárás, mivel ezek az eljárások - a rendőrségi vizsgálattól az ítéletig - akár több évig is elhúzódnak, addig pedig - legyen bármi is a bűnük - szabadon dolgozhatnak bárhol tovább. Utána pedig ne csodálkozzunk, ha egyszer csak kiderül egy-egy közkedvelt tanárról, portásról vagy bármely más iskolai dolgozóról, hogy gyermekeinket használta perverz vágyai kielégítéséhez.

1989-ben beléptem a Fidesz-be. Akkor még úgy hívták, hogy Fiatal Demokraták Szövetsége, fiatalok voltak és demokraták. Ma már – az akkori szabályok értelmében - nem lehetnék a tagjuk. Nem is vagyok, de más miatt.

Boldog, lelkes ifjú voltam, hogy bizony én is teszek a demokrácia ügyéért valamit. Csillogó szemmel hallgattam Orbán Viktor szavait, hittem, hogy ő az az ember aki elhozza Magyarországra újra a demokráciát. A helyi csoport alapítójának a lakásán összegyűltünk rendszeresen, kezünkbe nyomott pár száz forintot, lementünk a helyi boltba, vettünk kenyeret és párizsit, azt ettük ameddig megbeszéltük a feladatokat. Közeledtek az első szabad választások.

A mai napig az orromban érzem a plakátragasztó illatát, emlékszem ragacsos állagára, no meg a kínlódásra, hogy simára keverjük. Én nem buliba jártam, nekem a bulit az éjszakák jelentették amikor a jelölt plakátjait ragasztottuk a kerület szabad felületeire.

Nem nyertünk, de ez nem zavart. Megmaradt a lelkesedés, hiszen néhány hónap és újra választunk. Önkormányzati képviselőket.

Emlékszem a megbeszélésre – a párizsis kenyeresre –, amikor elhangzott a kérés, hogy tegye fel a kezét aki már nagykorú. Nem voltak sokan. 10-en. Így lett 10 fős a kerületi pártlista. A legfiatalabb jelentkező éppen hogy betöltötte a 18-at. Újra jött a kampány, a plakátolós éjszakák és az izgalom a választások éjjelén. Nyertünk. Nem kicsit, nagyon. Bejutott a teljes lista, mind a 10 ember.

Teltek az évek, megéltünk taxis sztrájkot, Bokros-csomagot, szocialista kormányzást, majd végre sikerült és a Fidesz nyerte a választásokat 1998-ban.

Sok jó döntést hoztak, elindultak egy családbarát úton. Orbán jelentősen javított az ország gazdasági helyzetén, hogy ezt miként tette, nem tudom, hiszen nem értek hozzá. Támogatta a fiatalokat, megalkotta a Széchenyi tervet. Egy számomra szimpatikus, mérsékelten konzervatív, családbarát-családcentrikus, általa polgárinak nevezett politikát folytatott. Kilépett a Liberális Internacionáléból. Ez akkor nem jelentett számomra semmit, ma már tudom, hogy itt indult el valami. Valami nem jó.

2002-ben, hatalmas meglepetésre alulmaradt a Fidesz a választásokon. Csalódott voltam, mert mindig azt hallottam a közvélemény-kutatásokban, hogy jól állunk. Utolsó nap hangzott el egy beszélgetésen, egy fideszes politikus szájából, hogy „ne örüljünk előre...” Ő tudta. Már akkor is játszottak a közvélemény-kutatási adatokkal, csak ezt mi nem tudtuk. Már akkor is becsaptak minket, de ezt én sem vettem észre, nem fogtam fel, hogy mi is történik körülöttem.

Szomorú voltam, hittem ugyanakkor Orbán Viktorban. Hittem, hogy majd újra jön ő és minden jobb lesz.

Nem tűnt fel, hogy egyre jobban központosítja a Fideszt, melynek újra ő lett az elnöke.

Jött 8 év, amit még ma is úgy emleget Orbán és csapata, hogy „az elmúlt nyolc év”, pedig hol van az már. Gyurcsányék jöttek, nyertek, loptak, hazudtak, majd ezt újra kezdték, majd bevallották, majd csőd szélére lökték az országot. Emlékszem amikor 2 hetet vártam a családi pótlékra, mert nem tudták kifizetni. Tényleg nagy volt akkor a baj. Röviden ennyi volt a szocialisták nyolc éve.

A Fidesz ezek után nem csoda, hogy simán hozta a 2/3-ot. Repkedtem az örömtől. Hittem, hogy minden helyrejön. Azt mondták, hogy

Aki belenyúl a pénztárba, annak le fogjuk vágni a kezét.

Ezaz! Szuper! Ez kell nekünk! - hittem és gondoltam.

Orbán bevezette a gazdasági akciótervét, különadót vetett ki a bankokra, majd jött még rengeteg – a gazdaságba mélyen belenyúló - intézkedés. Így utólag persze látom és tudom, ezek baloldali gazdaságpolitikai lépések, de ez akkor még nem tűnt fel. Akkor csak azt láttam, hogy kihúzta az országot a hatalmas kátyúból. Lehet, hogy ennek nem volt más módja, nem tudom, hiszen, ahogy írtam már: nem értek hozzá.

Újra jöttek a választások, immár új körzetekkel, szavazati joggal rendelkező külhoni magyarokkal és feltűnően sok kicsi, addig ismeretlen párttal. Elterjedt a pletyka, hogy a Fidesz - addigra kiválóan kiépített – aktivista hálózata is gyűjt ezeknek a pártoknak ajánlást. Nem hittem el. Nem lehet, hiszen a Fidesz egy demokratikus párt, mely betartja a szabályokat. Nem lehet igaz, hogy segít annak érdekében, hogy megossza az ellenzéket és minél nagyobb arányban nyerhessen. Nem hittem el, egészen addig, ameddig nem tolta valaki a pártirodában az orrom alá az ajánlóívet.

- Én már aláírtam.

- Ezt még nem.- és ekkor láttam meg, hogy mi van az asztalon. Egy kupac, egy másik párt nevére szóló aláíróív.

Üvöltöttem. Dühöngtem. Nem lehet igaz! Mit műveltek?!

Nyugi. - próbáltak nyugtatni.

Nem írtam alá. Csendben, szomorúan mentem haza. Mi lesz most? Kire szavazzak? Még sikerült meggyőzniük, hiszen rettegtem az előző kormányoktól, élénken élt bennem, hogy majdnem államcsőd lett a vége.

Újra nyert a Fidesz, de ekkor már nem volt meg az eufória. Valami történt. Már nem voltak sem fiatalok , sem demokraták.

Végső csapást számomra a 2014-es Tusnádfürdői beszéd jelentette, ahol bejelentette Orbán, hogy egy illiberális államot épít.

És ekkor már kinyílt a szemem. Felvállalva a családdal, a barátokkal is konfliktust – melynek egy normálisan működő országban nem kellett volna vele járnia – kimondtam, hogy ez nem jó. Ez az Orbán, ez a Fidesz már nem az, mint ami volt 1989-ben.

Az én szemem nyílt ki jobban? Vagy valóban egyre nyíltabban, már a látszatra sem ügyleve építik le a demokráciát? Mikor jöttek a képbe a strómanok? Mikor kezdődtek az őrült stadionépítések? Mikor volt a „G-nap”? Ki tudja. Én csak egyet érzek, hogy egy lejtőn van az ország, a demokráciánk – amit oly lelkesen kezdtem Orbánnal építeni – és a fék bizony elromlott.

Kevesebb, mint 3 hónap van a választásokig. Ki tudja menet közben megjavítani a féket? Van ilyen?

Hiszen kik vannak?

• Vannak Gyurcsányék – köszi, nem kérem, egyszer már volt lehetőségük bizonyítani. Sikerült is neki. Azt bebizonyították, hogy többet nem kérünk belőlük.
• A szocialisták? Ugyanaz a banda, csak szétváltak.
• A Jobbik? No nekem ők túlontúl szélsőségesek.
• Az új kispártok? Lehet, de most még nem elég erősek hozzá.

Nincs megoldás. Fék nélkül rohanunk a jeltőn a szakadék felé. Nem ezért dolgoztunk 1989 óta ennyit! Hol vagytok régi fideszesek, akikkel ugyanazt gondoltuk? Ne hagyjuk kárba veszni a sok mindent amit sikerült elérni!

EU-s forrásból, a KEHOP 5.2.9-16-2017 pályázat keretében nyert el Csepel 52,5 millió forintot orvosi rendelő korszerűsítésére.

Ez egy hír, melynek mindenki örül.

Ez kevés azonban Csepel nagyhatalmú urának, mindannyiunk rezsiharcosának, akinek egyébként semmi köze jelenleg politikailag Csepelhez. Németh Szilárd ugyanis nem Csepel parlamenti képviselője, még ha ezt a helyi média így próbálja is folyamatosan beállítani.

Minden önkormányzati rendezvényen, átadáson, minden jelentős eseményen ő van ott, nem a kerület tényleges – ellenzéki – képviselője Dr Szabó Szabolcs.

Németh Szilárd és a csepeli önkormányzat viszont túlment minden határon, amit most tettek az konkrét hazugság!

Az Uniós forrást, egy hatalmas táblán megjelentették úgy, hogy ezt Csepel Magyarország kormányától kapta. Az már csak hab a tortán, hogy a csepel.hu-n megjelent cikkben azt írják, hogy mindez Németh Szilárd közbenjárására történt.

Na most ez vagy hazugság, vagy nagy a baj. Nagyobb, mint eddig hittük:

Ha egy listáról bejutott képviselő bele tud nyúlni a KEHOP pályázatok elbírálásába, az azt jelenti, hogy ahol nem kormánypárti képviselő van, azok a települések hátrányból indulnak.

A másik gond, ha ennyire sajátjának tekinti a kormány az EU-s pénzeket.

A kérdés csak ennyi: Németh Szilárd és Csepel önkormányzata hazudott vagy az EU-s pályázati pénzek elosztásánál van hatalmas korrupció?

Diáktüntetés volt a Kossuth téren, helyesebben az Alkotmány utcában. Ott voltam, fotósként saját képekkel rendelkezem. Az Alkotmány utca teljesen tömve volt, a jelenlévők 90%-a diák volt. Valóban voltak ott idősebbek is és nyilván valóban kimentek kíváncsi politikusok, bár én egyet sem láttam.

Ahogy ott is elhangzott és előtte is többször kiemelték: a Graphisoft vezér valóban támogatta őket, de sem Soros György, sem pedig a német szocdem párt nem.

Eddig a tények.

Ebből az Origo a következőt hozta ki:

"A diákok (pontosabban a diákok háta mögött álló ellenzéki politikusok és Soros-szervezetek) óriási csalódására, alig lézengtek a Kossuth téren."

Fotóként pedig sikerült egy olyan képet feltenniük, ami a tüntetés előtt kb fél órával készült, a színpad mögött.

Az Origo fotója a színpad mögött

Ezzel szemben a valódi tömeg az Alkotmány utcában:

Saját fotó a színpadról

E mellett idéz a Pesti Srácok című csodálatos kormánylapból, mely azt írta, hogy „kudarcba fulladt tüntetés”

Az Origo – újágírónak nem nevezhető – fizetett hazugsággyárosa szerint a „résztvevők láthatóan csalódottak voltak”

Az Origo fotója jóval a tüntetés kezdete előtt

Ugyanaz a két transzparens immár a tömegben

Nos nyilván ez volt a feladat. Nyilván kiadták nekik, hogy bármi legyen is ott, azt kell megírni, azt kell mutatni - ha kell manipulált fotókon -, hogy alig voltak, csalódottak voltak, kudarc volt az egész.

Persze egy darabig lehet ezzel próbálkozni, ily módon elfedni a valóságot, bár demokráciában ezt nem szokás. Egy idő után azonban kiderül minden, hiszen már a kis ovis is tudja, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.

A kérdés csak annyi, hogy mikor.

Elhangzott a Fidesz öszödi beszéde. Nem más volt ez, mint egy őszinte beszéd, melyet nem a magyar szavazóknak szántak. Öszödön Gyurcsány Ferenc nyíltan kimondta, hogy „nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”.

A Fidesz öszödi beszéde Altusz Kristóf - a Külügyminisztérium helyettes államtitkára – szájából hangzott el:

A szám, amit elmondhatok, 1294 menekültet kellett befogadnunk az országba, de nem álltunk ki a nyilvánosság elé azzal, hogy ezek a menekültek

Még egyszer, lassan mondom, hogy még Németh Szilárd és Orbán Viktor is értse: „nem álltunk ki a nyilvánosság elé…”. Magyarul: ezt bizony elhallgatták.

Folyamatosan arra költi a közpénzt a fideszes kormányzat, hogy azt kommunikálja, hogy megvédi Magyarországot a migránsoktól. Ki a migráns? Ki a védelmezendő? Aki védelmezendő muszlim, attól nem kell félni, hogy nem fogadja el a magyar kultúrát?

Migráns az aki, bevándorol. Nem rossz szándékkal, hanem azért, mert üldözik, veszélyben az élete, stb. Senki, de senki nem mondott olyat, hogy bűnözőket fogadjon be Magyarország. Brüsszel sem.

Brüsszel is és a - megátalkodott, elvetemült, a fideszesek által csak ballibsinek nevezett – ellenzék, valamint  – a Bayer Zsolt által felháborító módon „ostoba vénembernek” nevezett – Ferenc pápa is arról beszélt, hogy segíteni kell az üldözötteket.

Tudtuk, hogy Orbán aláírta a brüsszeli nyilatkozatot, bárhogy is tagadta. Azt is sejtettük, hogy csak itthon oly nagy a szája, megtenni nem meri, hogy ne engedje be az 1300 menekültet.

Érdekes módon, a szám, mely azt mutatja meg hány menekültet fogadtunk be pont annyi (3 a különbség), mint az a szám, amit Brüsszel kért.

Több Nemzeti Konzultáció után, több országjárás után, folyamatos plakátkampányok után, Orbán Viktor a választói szemébe néz és mit mond majd?

Gyurcsány leváltását azonnal követelték Öszöd után és nem is húzta ki a hátralévő négy évet. Vajon a fideszes szavazóknak mennyi esze van? Ezek után sem látják még, hogy be lettek csapva? Hogy a rajongva szeretett miniszterelnökük elárulta őket, hazudott nekik?

Nyilvánvaló végre, hogy Orbán is végighazudta az utolsó másfél-két évet???