Egy tetőzés margójára - mi lehet a számok mögött?

Hétfő óta új szakaszába lépett a járvány, hangoztatja Orbán és az Operatív törzs nap, mint nap. A nagy kérdés csak az, hogy miért és hogyan.

Ugyebár mint tudjuk vasárnap tetőzött, ezt bizonyítandó hétfőn és kedden már csak 30 körüli új megbetegedést regisztráltak, Igaz, a teszteket gyorsteszttel végzik, ami nem csak, hogy nem megbízható, de a betegség elején értelmetlen az elvégzése, hiszen még nem termelődik hozzá elegendő ellenanyag. Ezzel a módszerrel nem nehéz kevés fertőzöttet kimutatni.

További érdekességet találunk, ha az európai adatokkal összevetjük hazánk adatait. Ha megnézzük, hogy a többi országban, hogy alakul az 1millió főre eső elhunytak száma a fertőzöttekhez viszonyított halálozási rátához képest, akkor láthatunk egy trendvonalat. Minél magasabb a halálozási ráta, annál magasabb az 1millió főre eső elhunytak száma. Ebből a sorból azonban Magyarország erőteljesen kilóg, ahogy azt a grafikon is mutatja. Nálunk a halálozási arány az 1millió lakosra jutó elhunytak számánál jóval magasabb. 

halalozasi_arany_vs_halott1m.png

Következő érdekesség a május 3-ai tetőzés. Valóban, sikerült kimutatni, hogy május 3-án volt az eddigi legtöbb aktív beteg Hazánkban. Hogyan számoljuk az aktív betegeket? Az összes fertőzöttből kivonjuk az ehunytakat és a gyógyultakat. Az elhunytak száma viszonylag nehezen kozmetikázható, a gyógyultak száma azonban nagyon könnyedén. Egyszerűen nem vizsgálják meg őket, csak néhány nappal később, így átmenetileg több lesz az aktív beteg, máris létre jött egy átmeneti tetőzés, amit utána újabb nem megfelelő teszteléssel fenn lehet tartani. Tudok olyan családról, akik kontakt kutatás során kerültek a hatóság látókörébe, és a fertőzöttel való találkozás után 3 nappal ellenanyag szintet mérő gyorstesztet végeztek náluk. Az eredmény nem kérdés, negatív lett, emelte ugyanakkor az elvégzett tesztek számát. Ha ők el is kapták a vírust, egyrészt nem biztos,  hogy lesz olyan komoly tünetük, hogy még egy tesztet csináljanak és bekerüljenek a statisztikába, másrészt mire oda eljutnak, az legalább 2 hét.

Ha megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy május 3-án és 4-én minden eddiginél kevesebb beteg gyógyult meg (egy nap alatt 3 illetve 1 fő), majd rögtön utána 79 gyógyulttal csökkent az aktív betegek száma. Mindeközben többen kerültek kórházba, mint ahány új fertőzöttet regisztráltak.

stat.png

Ha már számokat elemzünk, akkor ne feledkezzünk meg a vidék vs. Főváros és Pest megye kérdésről sem. Most nem az 1millió lakosra jutó fertőzöttek számával szeretnék foglalkozni, hiszen azt már nagyon jól tudjuk, hogy nem indokolja a bevezetett intézkedéseket. Az érdekesség, hogy amíg vidéken és a fővárosban (az egyszerűség kedvéért ide értve Pest megyét is) nagyjából ugyanannyi a gyógyult, addig a fertőzöttek száma és az elhunytak száma is jóval több Budapesten. A betegség nem válogat. Mégis Budapesten és Pest megyében – sajnos nincs külön adat – 15 százalék a halálozási arány a fertőzöttek számához viszonyítva, míg ugyanez vidéken 7 százalék, a gyógyulási arány pedig pont fordítva 19 százalék a fővárosban és 30 százalék vidéken. Hogy miért hal meg kétszer annyi ember a fővárosi kórházakban, melyeknek ugyanúgy az állam fenntartója nem tudom és nem is szeretnék elméleteket gyártani róla, így maradok Churchill híres idézeténél

Csak abban a statisztikában hiszek amit én magam hamisítok