2 napja nem jelentkeztem új adatokkal, részben a húsvétnak köszönhetően, de azért is, mert kivártam, hogy mennyire tendencia ami péntek reggelre történt – ekkor emelkedett több, mint 200 fővel a regisztrált új fertőzöttek száma. Mivel a tendencia, mely folyamatos emelkedést mutat megmaradt, de az emelkedés mértéke nem akkora, mint pénteken, ez valószínűleg a budapesti idősotthonban történt nagy számú megbetegedésnek volt köszönhető, így ha lassan is, de tisztul a kép.

Még mindig Budapest, Pest megye és Fejér megye viszi el együtt a fertőzöttek nagy részét, közel 70 százalékát, miközben az ország lakosságának csak a 35 százaléka él itt. Lélekszám arányosan még mindig Budapest vezet, itt 1millió lakosra 381 fő megbetegedés jut, miközben ennek az országos adata 144. Jó hír ugyanakkor, hogy Pest megyében lassulni látszik a növekedés üteme.

Fejér megye sajnos folyamatosan romló adatokat mutat, egyetlen hét alatt megnégyszereződött az 1millió főre jutó fertőzöttek száma.

Ilyen mértékű –sőt sajnos ennél jóval nagyobb - romlást csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye mutat, ahol 2 nap alatt történt a négyszereződés (továbbra is csak a legalább 30 megbetegedést mutató megyék adatait vettem figyelembe)

Szintén hirtelen ugrott meg a fertőzöttek száma Győr-Moson-Sopron megyében (két nap alatt közel másfélszeresére nőtt), ahonnan annyi információnk van, hogy április elején több, mint 500 Ausztriában dolgozó honfitársunk érkezett az országba Ausztria legfertőzöttebb területeiről, és nekik nem kellett kötelezően házi karanténba vonulniuk. Arról nincsenek adataink,  hogy közülük hányan élnek Győr-Moson-Sopron megyében, mindenesetre pont mostanában – amikor az itteni fertőzöttek száma kiugrott – telik le a lappangási időnek megfelelő közel két hét.

Borsodban a hirtelen emelkedést valószínűleg a Borsodnádasdi idősek otthonába bekerült és ott futótűzként terjedő fertőzés okozza. Erről viszonylag keveset olvashatunk – különösen a kormányoldali médiában -, mivel ez egy országos fenntartású intézmény, így ha követnénk azt a logikát melyet a budapesti otthonok fertőzésével kapcsolatban kommunikál a kormány, akkor erről egyértelműen a kormány, a tisztifőorvos, stb tehet.

Ezzel kapcsolatban nagyon fontos tisztázni, hogy sajnos erről senki nem tehet, csak maga a vírus. Több helyen lehetett olvasni olyan hasonlatot olaszországi orvosoktól, hogy az idősek bentlakásos intézményeibe terroristaként tör be a vírus, hatalmas pusztítást okozva. Ezen sajnos a korai tesztelés is csak keveset tudna javítani, anélkül pedig esélytelen a küzdelem. Így ezekről a gyorsan terjedő fertőzésekről nem a fenntartó tehet, sokkal inkább a protokoll, melyet követniük kell a teszteléssel kapcsolatban.

Sokáig nem adtak meg egyáltalán földrajzi adatokat a fertőzésekkel kapcsolatban, majd azt kommunikálták, hogy nincsenek gócpontok. Ehhez képest most a kormány kommunikációja Karácsony Gergelyt teszi felelőssé a fővárosi fertőzöttségi arány végett.

A fertőzés megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a tesztelés lenne, hiszen egy olyan betegségről beszélünk, mely akár két hétig lappanghat a szervezetben. Ha megnézzük az európai – különösen a régiós adatokat -, azt látjuk, hogy bár hazánkban a legkevesebb az 1millió lakosra jutó fertőzések száma, az 1millió lakosra jutó halálesetek számában már nem teljesítünk ilyen jól, pont középen, az ötödik helyen vagyunk, ez pedig a halálozási aránynál sajnos a legrosszabb helyezést eredményezi, 7 százalékos arányt mutatva a megbetegedések számához viszonyítva.

Az 1millió lakosra végzett tesztek számában a régiós országok között hátulról a harmadik helyen állunk, ez okozhatja a fertőzések számának és a halálesetek számának egymáshoz viszonyított aránya közti jelentős eltérést.

Egy biztos: nem volna szabad politikai síkra terelni a koronavírus járványt, valódi összefogásra lenne szükség, ehelyett a kormány egyértelműen támadja az ellenzéki városvezetőket – különösen a főváros főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt -, miközben sem információkat nem adott ki sokáig, sem pedig a szükséges eszközöket nem biztosítja számukra. Hiába van előírva, hogy a fenntartó kötelessége a védőeszközök biztosítása, ha az országba közpénzből behozott védőeszközökből nem kaphatnak a fenntartók, itthon pedig nem hozzáférhetőek ezek a felszerelések (például maszk), ugyanakkor a környező országokat nagylelkűen támogatjuk velük.

Mindezek mellett a lakosság is egyre bizonytalanabb, hiszen egyik pillanatban azt hallja a tisztifőorvostól, hogy felesleges a maszk használata egészséges embereknek, majd a Miniszterelnök azt mondja a Parlamentben, hogy szükséges lenne kötelezővé tenni a maszk használatát, de mivel nem hozzáférhető mindenki számára, ezért nem teheti kötelezővé.

Óriási szükség volna szakértő, egyértelmű kommunikációra, hiszen így az elrendelt korlátozó intézkedések betartására is sokkal nehezebben lehet rávenni a lakosságot.

Ne feledjük ugyanakkor, hogy minden felnőtt magyarországi lakos felelős a tetteiért, így azért is, hogy betartsa az érvényben lévő ajánlásokat és lehetőség szerint ne menjen sehova, maradjon otthon!