A relatív képviseleti demokrácia, avagy hogyan köpte szemen a kormánypárt a magyar választókat

ures.pngFotó: Indavideo

A képviseleti demokrácia lényege, hogy

a választók, képviselőik útján – akiket demokratikus módon választanak – szólnak bele a közügyekbe.

A képviselők Magyarországon a Parlamentben üléseznek, ezért fizetést és költségtérítést is kapnak.

Ma rendkívüli ülés volt az Országházban. Vagyis inkább lett volna. A fideszes képviselőkből ugyanis összesen négyen voltak jelen. A téma kellemetlen volt a Fidesz számára, hiszen arról szerettek volna tárgyalni az ellenzék képviselői (hiszen a Fidesz frakció nem, ők ugyanis nem jelentek meg), hogy miként is volt az 1300 migráns betelepítése.

Mondhatnánk, hogy az a 4 fő a kormánypárt részéről éppen elég ha válaszol, de ez sajnos nem így van. A napirendet ugyanis el kell fogadni, ehhez pedig a képviselők felének jelenléte szükséges.

Ilyenkor vannak helyek (önkormányzatok) ahol egyszerűen nem fogadják el a napirendet, de ez ebben az esetben nem lett volna semmiképp sem indokolható, ezért a Fidesz frakció a távolmaradást választotta.

Ennek a távolmaradásnak azonban üzenete van. Azt üzeni, hogy ennyit ér a képviseleti demokrácia Magyarországon. Ezzel a fideszes képviselők szemen köpték a választókat, kifejezve, hogy úgyis az történik, amit ők – a kormánypárti képviselők – akarnak.

Ez is a képviseleti demokrácia egy fajtája. Vannak képviselők, tehát a fogalom azon része kipipálható, hogy „a választók képviselőik útján…”, ugyanakkor a folytatás már érdekes: mert NEM szólhatnak bele a közügyekbe. Hiszen azzal, ha távolmaradással a kormánypárti frakció megakadályozza a rendkívüli ülést, az ellenzéki szavazók beleszólási jogát is elveszi. Ehhez pedig nincs joguk. Egy valódi képviseleti demokráciában nincs joguk. Akkor felteszem a kérdést: van ma Magyarországon képviseleti demokrácia?

Van. Relatíve…